"/> Állataink
Vissza

Állataink

Hú, ez a leírás hosszúra sikerült. Medvékkel kezdjük, név szerint majd tudományosan. Aztán jönnek a farkasok, mosómedvék, rénszarvasok. Sok képpel. Görgess csak bele!

 

MEDVE

Bemutatkozásképpen néhány adat a lakóinkról


DÖME Kamcsatkai barnamedve, hím. Az ócsai kutyamenhelyről került hozzánk 1998-ban, az elején kicsit tudott kutyául, néha nem értettük az akcentusa miatt, hogy mit akar, de mostanra teljesen kigyógyult. 1980 elején született, világos vörös színű, 600-650 kg. Rendkívül barátságos, a látogatók egyik kedvence.

ELLA és BELLA testvérek, Románia területén születtek 1986-ban. A középbarna színű nőstények 1993-ban egy jugoszláv állatkertbe, majd 1998-ban a veresi medveotthonba kerültek. A mérlegen egyenként 250 kg-ot nyomnak. 

BRUMI 1980 körül született hím, egy Jugoszláv állatkertből került Magyarországra. Egyike a legnagyobb maciszínészeknek, jelentős szerepet kapott a "Lutra, a vidra" című természetfilmben. Középbarna színű, kistestű, 180-200 kg súlyú. 1998-ban került a menhelyre, saját területét szigorúan őrzi.

PÉTER európai barnamedve, a veszprémi állatkertben született 1989-ben. Sötétbarna színű, 350 kg súlyú hím. 

MÓNI1 és MÓNI2 európai barnamedvék. A két testvért a Fehérkereszt Állatvédő liga helyezte el a menhelyen. A sötétbarna macik egyenként kb. 300 kg-osak.

BENCE erdélyi barnamedve, hím, sötétbarna színű, 1985-ben Románia területén született, bocsként került Magyarországra. Egy madárkereskedésben vállalt állást, mint házi kedvenc, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, 1998-ig, aktív művészéletet élt. 380 kg súlyú, nagyon barátságos, a látogatók nagy kedvence.

ROBI, KATA és MOCSOK testvérek, egy hím, két nőstény. Európai barnamedvék, a pécsi állatkertben születtek 1991-ben. 2000 nyarán kerültek a menhelyre. szinte össze vannak nőve. Robi nagytestű, a lányok középméretűek, sötétbarna színűek. Szívesen hízelegnek a látogatóknak.

ZSUZSIKA európai barnamedve, becsült születési ideje 1980. A vámosok kobozták el fiatal korában. Szalmasárga színű nőstény. Szintén a szépreményű maciszínészek táborába tartozik, egyetlen filmszerepét a "Csipkerózsika" című filmben játszotta, azóta a megszólítása művésznő. Mindössze 180-200 kg, kis termete miatt a látogatók bocsnak nézik, ezért nagy kedvenc.

CSILLAG erdélyi barnamedve, világos szalmasárga színű nőstény. A Fővárosi Állatkertben született 1986-ban, 1998-ban került a menhelyre. Nagytestű a nőstények között, súlya 250-300 kg. Agresszív, nagy figyelmet igényel.

PRÜCSI, TÓDOR és HUGI testvérek, 1991-ben Kósa József vásárolta meg, cumisüvegből etette, nevelte a lányokat. Világos szalmaszínűek, azóta is elválaszthatatlanok egymástól. 1998-ban kerültek a menhelyre, súlyuk 220-280 kg.

MILIKE alias MARY európai barnamedve, szalmasárga színű nőstény. Az Aggteleki Nemzeti Park területén fogták be, becsült születési ideje az 1980-as évek elejére tehető. 1996-ban a Jászberényi állatkertbe, 2000 novemberében a menhelyre került. Szelíd, barátságos maci, súlya 200-250 kg.

KICSI európai barnamedve, a pécsi állatkertben született 1993-ban. Világosbarna színű, kistestű, visszahúzódó, félénk nőstény. 2000 nyarán került a menhelyre, súlya 180-200 kg.

 

LUJZIKA kárpátaljai barnamedve. Középbarna színű nőstény, a színészmacik nagy generációjának tagja. A "Tündér Lala" című filmben szerepelt, ill. a látogatóknak produkálja magát. Kistestű, 160-180 kg. A Veszprémi Állatkertből 1998-ban került a menhelyre.

BERTA európai barnamedve, 1988-ban született a Fővárosi Állatkertben. A 300 kilós nőstény jól megtanult hízelegni, amit a menhely látogatóinak is mindig megmutat, nagy sikerrel. 

ZAFÍR európai barnamedve. A Veszprémi Állatkertből került a menhelyre, érdekes foltos színű a bundája, 200 kg súlyú, kistermetű hím maci, de nagyon agresszív, nagy odafigyelést igényel.

MIMÓZA Románia területén született 1979-ben. Világosbarna színű, 200-250 kg súlyú nőstény. 1985 és 1998 között a Fővárosi Állatkert lakója volt, majd a menhelyre került.

KISASSZONY Románia területén született, világosbarna színű nőstény. A legnagyobb maciszínészek között tartják számon, mert a "Mit csinált, felség?" című filmben feledhetetlen alakításai voltak. A filmben lelőtték, amit élethűen el is játszott. Rendkívül kezes, 300-350 kilós mackó.

AVAR szintén Románia területén született, világos, foltos színű nőstény. Születését kb. 1985-re becsüljük, még nekünk sem mondja el az igazi dátumot, pedig nem kellene szégyellnie a korát. Súlya 180-200 kg.

Legújabb állataink:

MEL és LEJKA Spanyolországból utaztak hozzánk, 2015. februárjától laknak itt. 2015. márciusban érkezett a fekete medve testvérpár, KODA és KENAI.

Gyere el és ismerkedj meg velük személyesen is, Veresegyházon, a Medveotthonban. És persze mások is ott lesznek...

És akkor most TUDOMÁNYOSAN! Lássuk a medvét!

A medvék emlősállatok, s ezen belül a ragadozók rendjébe tartoznak. A barnamedve a föld legnagyobb szárazföldi ragadozója. A medvék és a mosómedvék közös ősökből fejlődtek ki kb. 25 millió éve. Mindenevők, kevés kivétellel növényi táplálékot esznek. A medvék mára csaknem minden földrészt meghódítottak. 

Pancsoló mackók

A medvék nagyon szívesen úsznak és fürdenek. Kutya módjára kapálóznak és meglehetősen nagy távokat tudnak megtenni a vízben. A barnamedvék fújtatva gázolnak át a folyókon és a tavakon, hogy halat fogjanak. 

Mancsok és karmok

A medve karmai nagyon sokoldalú szerszámok. Nagyságuk és formájuk medvefajokként különbözik, de a karmok egyik fajnál sem kimereszthetőek. A barnamedvék karmai 12cm hosszúak is lehetnek. Előszeretettel keresnek úgy táplálékot, hogy odébb görgetik a köveket vagy fatörzseket és kiássák az alattuk lévő rovarokat, felkutatják a rágcsálókat, földi mókusokat.

Emellett a karmok megkönnyítik a medve kapaszkodását. A falakó medvék (maláj és pápaszemes) karmai rövidebbek, görbék és rendkívül erősek. Mászás során "mászóvasként" használja őket. Az ajakos medvéknek nagyon hosszú a karmuk, ezekkel nyitják fel a termeszek és hangyák száraz időben különösen kőkemény, földből készült építményeit. A jegesmedve karma rövid, erős, olyan, mint a nyárs, kitűnően segítik a medve biztonságos mozgását a sima jégen.

Táplálkozás

A nagymedvék mindenevő fogazattal rendelkeznek. A metszőfogak nagyon aprók, a szemfogak látványos méretűek. A lapos, több barázdával tagolt zápfogak hasonlítanak a valódi őrlőfogakhoz. Majdnem minden medve kedveli az édes ennivalókat, de különösen a mézet. Erős karmaikkal könnyen fel tudják nyitni a vadméhek fákon, vagy földön lévő fészkeit. Vastag, bozontos bundájuk védi meg őket a fullánkos fészeklakóktól. Nemcsak a mézet nyalják fel, hanem a lárvákat is, sőt a lépeket is felfalják, bár a viasz emészthetetlen számukra. A méhészek kaptárainak az észak-amerikai fekete medvék és a dél-európai barna medvék nem tudnak ellenállni. 

Téli álom

Ősszel a medvék hozzákezdenek létfontosságú téli nyugvóhelyük kereséséhez. A maláj medvét és feltehetően a pápaszemes medvét kivéve minden medvefaj alszik téli álmot. A fekete, a barna, az örvös medvék és az óriás pandák ehhez barlangokat építenek a földbe, a jeges medvék a hóba vájják az odút. A fekete medvék a legleleményesebbek: fákon, vízelvezető csövekben, vagy a házak faverandái alatt is találnak megfelelő helyet.

Ellentétben a valódi téli álmot alvó állatokkal, a medvék számára a téli pihenő csupán egy-egy nem túlságosan mély álom. Az anyagcsere jelenségek 25%-al lesznek lassabbak, a testhőmérséklet 7-80C közé süllyed, a szívverés 40-50-ről 7-8-ra. A medve a tartalékolt zsírkészleteit fogyasztja. Izomzata valamelyest leépül, ám a leépülés termékei tavasszal ismét a csontépítésnél hasznosulnak, így a medve jó kondícióban hagyja el barlangját.

Párzás

Mivel csak az ismételt párzások váltják ki a nőstény medvékből a peteleválást, a medvék nagyon gyakran párosodnak. Ha bizonyos időszakon belül nem kerül sor rendszeres párzásra, a petét visszatartja a petefészek. Az érett petesejteket így partner hiányában sem tékozolja el a szervezet. A következő hormonciklusban létrejövő párosodás során a szervezet szabadjára engedi a petesejtet. 

A kicsinyek párzás után 6-8 hónappal jönnek a világra. A megtermékenyített petesejt eleinte pihen és beágyazódása csak a téli barlangban kezdődik meg. Ha azonban a nőstény medve a nyár végén nem fogyasztott elég zsírt, nem lesz vemhes és a megtermékenyített petesejt ismét szabaddá válik. Így a nőstény megtakarítja az erőit fogyasztó szoptatási időt, és jobban átvészeli a telet. A megtermékenyített petesejt csak akkor ágyazódik be a méhbe, ha a medve elég vastag zsírpárnát növesztett magán.

Harc a túlélésért

A fiatal állatoknak sok az ellenségük (farkasok, prérifarkasok, hiúzok, óriáskígyók és cibetmacskák), csak minden második medvekölyök éli túl az első életévét. A tapasztalatlan anyák bocsaink gyakran még kisebb a túlélési esélyük. Különösen veszélyeztetettek az olyan fajok fiatal állatai, amelyek semennyi, vagy csak rövid téli álmot alszanak (pápaszemes- és maláj medvék, a pandák és néhány vidéken az ajakos medvék).

Medvebajok

A barna- és jegesmedvék az állatkertben ugyanúgy legalább 30-35 évig élnek, mint a természetben, ám a nőstények a szabad vad területeken a legtöbbször magasabb kort érnek el, mint a hímek. A kisebb fajok rövidebb életűek, a fekete medvék pl. 25 évig élnek. Az idősebb medvéket sokféle betegség kínozza, amelyek embereknél sem ismeretlenek: reuma, fogromlás, foghullás, vese- és epekövek. Az Alzheimer-kórhoz hasonló idegrendszeri betegség is előfordul náluk. A betegségektől azonban nem változik meg a viselkedésük.

Területek

A portyázási terület nagysága az élelemkínálattól és az ott élő többi medve számától is függ. Jegesmedvéknél 300.000 km2, barnamedvéknél 240- 1.000 km2, örvös- és ajakos medvéknél 4-27 km2. A hímek portyázási területe 2-4-szer nagyobb, mint a nőstényeké, hiszen ők többet esznek, s a párosodáshoz is hosszú utat kell megtenniük.

 
Tájékozódási képesség

A medvéknek kiváló a tájékozódó képességük, akár 270 km-es távolságból is visszatalálnak a hazájukba. Csak feltételezhetjük, hogyan orientálódnak. Talán a táj jegyeiből, a jegesmedvék pedig esetleg a csillagok, vagy a Nap állásából tájékozódnak. Ha egy medve már ismert vidékre ér, karmolt nyomai és szagjelölései segítik tovább.

A medvék korának meghatározása

A medve korának meghatározásához az elbódított állatnak kihúzzák egy kicsi, nélkülözhető fogát az alsó állkapcsából. A medvék fogai növekedésük során ugyan úgy évgyűrűket képeznek, mint a fák. Belsejük dentinből áll, koronájukat fogzománc, a gyökeret fogcement fedi. Hogy a fog mindig szilárdan és biztosan álljon az állkapocsban, a cementréteg a medve egész élete során folyamatosan növekszik. Ez télen lassabban zajlik, ebben az időszakban csak egy vékony, sötét réteg alakul ki a fog körül, tavasszal és nyáron azonban gyorsan növekszik és egy szélesebb, világos réteg keletkezik. A két vonal együtt egy év növekedési rétegét adja. Minél idősebb a medve, annál lassabban nő a cement, és annál kisebbek lesznek az évgyűrűk közötti távolságok. 
 
Forrás: Medvék, Tessloff és Babilon Kiadó

FARKAS

Pár évvel a medvefarm megnyitása után farkas falka fogadására alkalmas kifutót építettünk. Mára már a farkas legalább akkora látványossága a területnek, mint a macik. Zoopedagógiai előadások, simogatás, látványetetés programok kapcsolódnak hozzájuk, köszönhetően a szakértő kezeknek.

Három farkascsoportot különböztetünk meg:

  • A kézbarát embert elfogadó farkasaink alapját képezi a nagyfalka. Élőhely takarítás, takarmányozás és gyógykezelésen túl nincs kapcsolatuk velünk, csodálatosan élik a természet adta világukat. Ők a timberek, keleti erdei farkasok (Canis lupus lycaon), a hátsó nagy kifutóban laknak.
  • A kézbarát farkas falka kisebb számú, európai szürke falka (Canis lupus lupus), Alfa, Babi, Bohóc, Különc, Luna, Markus, Rufus, Szofi, Zoltán alkotja, külön kifutóban laknak. Velük zajlanak az oktató programok, de hamarosan a kisfalka is bekapcsolódik a programokba.
  • A harmadik csoport a kisfalka, akik 2014 tavaszán itt születtek, és kézbarátnak lettek nevelve. Pár hónapja ők is új, elkülönített kifutót kaptak, név szerint Brutus, Maya és Léna, Marcus nagybácsi vezetésével.

A farkasok szakértője Szilágyi István és csapata, bővebben olvashattok róluk és tevékenységükről a www.farkasokmagyarorszagon.hu oldalon.

Miért különleges állat a farkas?

Egykor a farkas volt a legelterjedtebb emlősállat a világon. Egyedül a trópusokon nem fordult elő soha. Abban is különbözik a többi ragadozótól, hogy sokféle a tápláléka: a bogyóktól kezdve, a gyümölcsökön, szöcskéken, egereken és döghúson át, a gímszarvas, a jávorszarvas, vagy a bölényig mindent megeszik.

Ezért egyetlenegy más emlősállat egyedei sem térnek el méretben, színezetben és viselkedésben annyira, mint a farkasok. A kis sivatagi farkasok 20kg súlyúak, a nagy sarkvidékiek néha a 70 kg-ot is meghaladják.

A farkas falkák élete sokban hasonlít az emberi családok életéhez, ezért volt a farkas az első állat, amit az ember kb. 15.000 évvel ezelőtt megszelidített. A farkasból fejlődött ki a kutya, az ember legszorosabb háziállata.

A jégkorszak után a "házifarkas" minden kontinensre követte az embert. Háziállatként a kutya ezután még több méretben és formában szaporodott, mint a farkas. Az ember tenyésztési fortélyokkal tovább fokozta ezt a tarkaságot. 

A farkasok eredete

A farkas, latin nevén Canis lupus a kutyaféle ragadozók családjába tartozik. A macskafélékkel, a menyétfélékkel és a medvékkel együtt a ragadozók rendjét alkotják. Ezek olyan állatok, amelyek más állatokat ejtenek el és falnak fel. Fejlődésük 35 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor kistestű, rovarokat fogyasztó állatokból erős állkapcsú, módosult fogazatú ragadozókká fejlődtek. A kicsi, de pengeéles elülső metszőfogakat húsdarabok kiszakítására használják, a nagyobb szemfogakat a zsákmány megfogására és megölésére, a zápfogakat pedig a zsákmány feldarabolására. A farkas legközelebbi rokonai a következő fajok: az aranysakál, a panyókás sakál és a sujtásos sakál, az abesszíniai róka és a prérifarkas.

A gyors állat

Vándorlásaik során a farkasok többnyire ügetnek. Óránként 8 km-t is megtesznek, 6-7 órát vannak úton. Idejük többi részét evéssel, játékkal vagy alvással töltik. Csak akkor gyorsabbak ennél, ha vadásznak, vagy, ha rájuk vadászik valaki. Legnagyobb sebességük 50-60 km/óra, de erre csak rövidtávon képesek.

A farkasfalka nagysága

Nem minden falka egyforma nagyságú. Minél nagyobb testű a kiszemelt zsákmány, annál több tapasztalt vadászra van szükség. Ahol hatalmas állatokra vadásznak (jávorszarvas, bölény), ott 20, vagy még több állat alkotja a falkát. Ahol a zsákmányállatok kisebb testűek (gímszarvas, vadkecske), a falka 8-10 állatból áll. Ahol kisebb zsákmányra (nyúl, hód) vadásznak, általában csak egy pár van együtt. 

Minél nagyobb a zsákmány, annál több állat lakik jól belőle. Napi 4kg-os fejenkénti hússzükséglet mellett egy jávorszarvas 20 farkasnak elég 5 napra. Egy szarvas 2 napra elég 10 farkasnak, egy őz alig egy napra elég 5 farkasnak.

A farkasok "nyelve"

Testbeszéde minden magasabb rendű állatnak van, de ez a farkasok esetében különösen fejlett. Morgó és vinnyogó hangokat is képesek kiadni, de a legfontosabb információkat a testtartásuk közvetíti. Különösen erősen képes mozgatni a fülét (a kutyáknál ez már némileg visszafejlődött), és rendkívül kifejező a farok mozgása. Ha megértjük a farkas és a kutya testbeszédét, sok érdekességet tudhatunk meg viselkedésükről.

A rangsor

A farkas falkán belül két rangsor létezik: egy a hímek és egy a nőstények között. Mindig az alfa-hím és az alfa-nőstény áll az élen. Többnyire ők a legidősebb állatok is. A nőstény falkavezér nem tűr meg maga mellett más ivarérett nőstényt, ezért többnyire csak fiatal nőstények tartoznak alá. A hímek sokkal jobban összeférnek egymással. Így előfordul, hogy az alfa-hím alatt további ivarérett hímek állnak, akik részt vesznek a közös vadászatokon és a kölykök nevelésében. A kifejlett állatokat az egy-két éves, még nem ivarérett állatok követik. Gyakran közöttük is hasonló rangsor uralkodik, mint a falkán belül. A rangsor legalján szerepelnek a kölykök.

Halálokok

Egy farkas várható élettartama 7 év. A farkasoknak csaknem a fele azonban nem jut el eddig az életkorig. A legtöbb kölyök az alultápláltságtól, vagy annak következményeitől pusztul el. Ha mégis elérik azt az életkort kb. 1 évesen, amikor már tudnak gondoskodni önmagukról, javulnak túlélési esélyeik.

Az alfa-nőstény trükkjei a párzási időben

A nőstény falkavezér mindenféle trükkel próbálja elűzni riválisait a falkából. A párzási idő után a nőstények visszatérhetnek a falkába és segíthetnek a kölykök felnevelésében. Ha "rajta kapja" a hímet egy rangban alul álló nősténnyel, azonnal megakadályozza a párzást. Ha ez nem sikerül, akkor újra és újra megtámadja vetélytársnőjét, mire az elvetél, vagy, ha nem, úgy ellés után megöli a kölyköket.

A kölykök fejlődése

A fejlődést különböző szakaszokra osztjuk. 14 napos korig tart az újszülött szakasz: a kölykök kinyitják a szemüket, illetve szopnak és alszanak. A harmadik hét átmeneti szakasz: gyorsan fejlődnek, látni és hallani kezdenek, mászkálnak és játszani próbálnak. Négy hetes koruktól féléves korukig tart a szocializációs szakasz (szocializáció = a közösségi érzés kifejlődése). Ekkor találkoznak először a falka farkasaival és sok mindent tanulnak. Amikor a kölykök olyan nagyok, hogy lépést tudnak tartani a falkával, megérkeztek az ifjúkorba. Eddig egymást, most már a környezetüket kell megismerniük. 2-3 éves korukban ivaréretté válnak, elérik a felnőtt kort.

A "babysitterek"

A falka minden tagjának élete megváltozik, amikor a kölykök kijönnek a barlangból. Mindenki felelős az utódokért. Kötelességük az élelemszerzés az éhes kölyköknek. A falka, immár az alfa nősténnyel minden este vadászni megy. A fiatalabb farkasok maradnak "babysitterként" a kölykök mellett. A kölykök sírására az őrködők azonnal odarohannak, s még néhányan játszanak velük, a többiek lesik, nincs-e valami veszély. Ha gyanús dolgot észlelnek, egy halk kiáltásukra a kölykök azonnal eltűnnek a barlangban (ez velük született ösztön).

Forrás: Farkasok, Tessloff és Babilon Kiadó

MOSÓMEDVE

A mosómedve hazája eredetileg Észak- és Közép-Amerika. Európában a terjeszkedés központja Nyugat-Németország, a Benelux államok és Franciaország keleti vidéke, de a hajdani Szovjetunióban is megtelepedett.

A nemek egyformák, bár a hímek kissé nagyobbak. Farkuk 20-25 centiméter, súlyuk rendszerint 6-7 kg. budája szürkésbarna, a hasi oldalon fehéres. Jellegzetes a farok fekete-fehér gyűrűs csíkozása, illetve a szemek feletti fekete álarc, ami afféle csibészes külsővel ruházza fel az állatot. A fej alakja rókaszerű. Erős karmaival remekül mászik fára, veszély esetén legszívesebben a magasba menekül.

A faj átlagéletkora a vadonban 5 év, jó körülmények között akár 15-20 évig is elélhetnek.

A mosómedve szeret mindent a mancsába venni, tágas kifutóra van szüksége. Két-három évesen, az ivarérettség elérésével gyakran agresszív lesz az emberrel szemben.

A mosómedvefélék családjába tartozik az ormányos medve, azonban életmódja gyökeresen különbözik azokétól. A felnőtt ormányos medve tömege 3-6 kg, farka nagyjából testhossznyi. Ormánya segíti a tájékozódásban: éjjel egyáltalán nem lát, nappal sem túl jól.

RÉNSZARVAS

Testét csokoládébarna, fekete, illetve fehéresszürke szőrzet borítja. Feltűnő jellegzetessége, hogy csülkei különösen szélesek, laposak, annak érdekében, hogy az állat ne süppedjen bele a hóba és mocsárba. Különlegesek amiatt is, hogy nemcsak a bikáknak, hanem a teheneknek is van agancsuk. A rénszarvasok testméretei is különbözők: testhosszuk 120-220cm, marmagasságuk 87-140cm, testtömegük pedig 60-320kg is terjedhet.

Bővebb információ az állatainkról:

Veresegyházi Medveotthon, 2013, szerk. Baranyó Csaba

A könyv megvásárolható a Jegypénztárunkban.

Ha lehetőséged van támogatni minket, a „fogadj örökbe” szívecskés ikonra kattints! Köszönjük!

Partnereink