Vissza

Farkas

Pár évvel a medveotthon megnyitása után farkas falka fogadására alkalmas kifutót építettünk. Mára már a farkas legalább akkora látványossága a területnek, mint a macik. Zoopedagógiai előadások, látványetetések, csoportvezetések és egyéb programok kapcsolódnak hozzájuk, köszönhetően a szakértő kezeknek.

 

Két farkascsoportot különböztetünk meg a medveotthonban:

Az embert nem elfogadó farkasaink alapját képezi a nagyfalka. Élőhely takarítás, takarmányozás és gyógykezelésen túl nincs kapcsolatuk velünk, csodálatosan élik a természet adta világukat. Ők a timberek, keleti erdei farkasok (Canis lupus lycaon), a hátsó nagy kifutóban laknak.


A kézbarát farkas falka kisebb számú, európai szürke falka (Canis lupus lupus), Alfa, Babi, Bohóc, Különc, Luna, Markus, Rufus, Szofi, Zoli, Brutus, Maya, Léna és Marcus alkotja, külön kifutóban laknak. Velük zajlanak a látványetetések, de hamarosan a kisfalka is bekapcsolódik a programokba.

A farkasok szakértője Szilágyi István és csapata, bővebben olvashattok róluk és tevékenységükről a www.farkasokmagyarorszagon.hu oldalon.

 

Miért különleges állat a farkas?

Egykor a farkas volt a legelterjedtebb emlősállat a világon. Egyedül a trópusokon nem fordult elő soha. Abban is különbözik a többi ragadozótól, hogy sokféle a tápláléka: a bogyóktól kezdve, a gyümölcsökön, szöcskéken, egereken és döghúson át, a gímszarvas, a jávorszarvas, vagy a bölényig mindent megeszik.

Ezért egyetlenegy más emlősállat egyedei sem térnek el méretben, színezetben és viselkedésben annyira, mint a farkasok. A kis sivatagi farkasok 20kg súlyúak, a nagy sarkvidékiek néha a 70 kg-ot is meghaladják.

A farkas falkák élete sokban hasonlít az emberi családok életéhez, ezért volt a farkas az első állat, amit az ember kb. 15.000 évvel ezelőtt megszelidített. A farkasból fejlődött ki a kutya, az ember legszorosabb háziállata.

A jégkorszak után a "házifarkas" minden kontinensre követte az embert. Háziállatként a kutya ezután még több méretben és formában szaporodott, mint a farkas. Az ember tenyésztési fortélyokkal tovább fokozta ezt a tarkaságot.

 

A farkasok eredete

A farkas, latin nevén Canis lupus a kutyaféle ragadozók családjába tartozik. A macskafélékkel, a menyétfélékkel és a medvékkel együtt a ragadozók rendjét alkotják. Ezek olyan állatok, amelyek más állatokat ejtenek el és falnak fel. Fejlődésük 35 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor kistestű, rovarokat fogyasztó állatokból erős állkapcsú, módosult fogazatú ragadozókká fejlődtek. A kicsi, de pengeéles elülső metszőfogakat húsdarabok kiszakítására használják, a nagyobb szemfogakat a zsákmány megfogására és megölésére, a zápfogakat pedig a zsákmány feldarabolására. A farkas legközelebbi rokonai a következő fajok: az aranysakál, a panyókás sakál és a sujtásos sakál, az abesszíniai róka és a prérifarkas.
 

Vándorlásaik során a farkasok többnyire ügetnek. Óránként 8 km-t is megtesznek, 6-7 órát vannak úton. Idejük többi részét evéssel, játékkal vagy alvással töltik. Csak akkor gyorsabbak ennél, ha vadásznak, vagy, ha rájuk vadászik valaki. Legnagyobb sebességük 50-60 km/óra, de erre csak rövidtávon képesek.


A farkasfalka nagysága

Nem minden falka egyforma nagyságú. Minél nagyobb testű a kiszemelt zsákmány, annál több tapasztalt vadászra van szükség. Ahol hatalmas állatokra vadásznak (jávorszarvas, bölény), ott 20, vagy még több állat alkotja a falkát. Ahol a zsákmányállatok kisebb testűek (gímszarvas, vadkecske), a falka 8-10 állatból áll. Ahol kisebb zsákmányra (nyúl, hód) vadásznak, általában csak egy pár van együtt.

Minél nagyobb a zsákmány, annál több állat lakik jól belőle. Napi 4kg-os fejenkénti hússzükséglet mellett egy jávorszarvas 20 farkasnak elég 5 napra. Egy szarvas 2 napra elég 10 farkasnak, egy őz alig egy napra elég 5 farkasnak.

 

A farkasok "nyelve"

Testbeszéde minden magasabb rendű állatnak van, de ez a farkasok esetében különösen fejlett. Morgó és vinnyogó hangokat is képesek kiadni, de a legfontosabb információkat a testtartásuk közvetíti. Különösen erősen képes mozgatni a fülét (a kutyáknál ez már némileg visszafejlődött), és rendkívül kifejező a farok mozgása. Ha megértjük a farkas és a kutya testbeszédét, sok érdekességet tudhatunk meg viselkedésükről.


A rangsor

A farkas falkán belül két rangsor létezik: egy a hímek és egy a nőstények között. Mindig az alfa-hím és az alfa-nőstény áll az élen. Többnyire ők a legidősebb állatok is. A nőstény falkavezér nem tűr meg maga mellett más ivarérett nőstényt, ezért többnyire csak fiatal nőstények tartoznak alá. A hímek sokkal jobban összeférnek egymással. Így előfordul, hogy az alfa-hím alatt további ivarérett hímek állnak, akik részt vesznek a közös vadászatokon és a kölykök nevelésében. A kifejlett állatokat az egy-két éves, még nem ivarérett állatok követik. Gyakran közöttük is hasonló rangsor uralkodik, mint a falkán belül. A rangsor legalján szerepelnek a kölykök.

 

Halálokok

Egy farkas várható élettartama 7 év. A farkasoknak csaknem a fele azonban nem jut el eddig az életkorig. A legtöbb kölyök az alultápláltságtól, vagy annak következményeitől pusztul el. Ha mégis elérik azt az életkort kb. 1 évesen, amikor már tudnak gondoskodni önmagukról, javulnak túlélési esélyeik.

 

Az alfa-nőstény trükkjei a párzási időben

A nőstény falkavezér mindenféle trükkel próbálja elűzni riválisait a falkából. A párzási idő után a nőstények visszatérhetnek a falkába és segíthetnek a kölykök felnevelésében. Ha "rajta kapja" a hímet egy rangban alul álló nősténnyel, azonnal megakadályozza a párzást. Ha ez nem sikerül, akkor újra és újra megtámadja vetélytársnőjét, mire az elvetél, vagy, ha nem, úgy ellés után megöli a kölyköket.

 

A kölykök fejlődése

A fejlődést különböző szakaszokra osztjuk. 14 napos korig tart az újszülött szakasz: a kölykök kinyitják a szemüket, illetve szopnak és alszanak. A harmadik hét átmeneti szakasz: gyorsan fejlődnek, látni és hallani kezdenek, mászkálnak és játszani próbálnak. Négy hetes koruktól féléves korukig tart a szocializációs szakasz (szocializáció = a közösségi érzés kifejlődése). Ekkor találkoznak először a falka farkasaival és sok mindent tanulnak. Amikor a kölykök olyan nagyok, hogy lépést tudnak tartani a falkával, megérkeztek az ifjúkorba. Eddig egymást, most már a környezetüket kell megismerniük. 2-3 éves korukban ivaréretté válnak, elérik a felnőtt kort.


A "babysitterek"

A falka minden tagjának élete megváltozik, amikor a kölykök kijönnek a barlangból. Mindenki felelős az utódokért. Kötelességük az élelemszerzés az éhes kölyköknek. A falka, immár az alfa nősténnyel minden este vadászni megy. A fiatalabb farkasok maradnak "babysitterként" a kölykök mellett. A kölykök sírására az őrködők azonnal odarohannak, s még néhányan játszanak velük, a többiek lesik, nincs-e valami veszély. Ha gyanús dolgot észlelnek, egy halk kiáltásukra a kölykök azonnal eltűnnek a barlangban (ez velük született ösztön).

Forrás: Farkasok, Tessloff és Babilon Kiadó

 

Partnereink