Vissza

Medve

Bemutatkozásképpen néhány adat a lakóinkról:

ARAN és MIMO: Spanyolországból érkeztek a medveotthonba 2016-ban. Aran, a hím egy cirkuszból származó 27 éves idősebb medve. Korábban egy másik hímmel élt együtt Artesiben egy játszótér és egy parkoló mellett viszonylag kicsi helyen. Mivel barátja elpusztult, hozattak mellé egy nőstényt, Mimot, aki a Cabarceno Állatkertből került át új helyére. Azonban Mimo korábban sokkal tágasabb területen élt, nem bírta megszokni új otthonát. Ennek ellenére Arannal nagyon jól kijöttek, sokszor lehetett őket látni, ahogyan együtt játszanak.


DÖME: Kamcsatkai barnamedve, hím. Az ócsai kutyamenhelyről került hozzánk 1998-ban, az elején kicsit tudott kutyául, néha nem értettük az akcentusa miatt, hogy mit akar, de mostanra teljesen kigyógyult. 1980 elején született, világos vörös színű, 600-650 kg. Rendkívül barátságos, a látogatók egyik kedvence.

ELLA és BELLA: Testvérek, Románia területén születtek 1986-ban. A középbarna színű nőstények 1993-ban egy jugoszláv állatkertbe, majd 1998-ban a veresi medveotthonba kerültek. A mérlegen egyenként 250 kg-ot nyomnak.

BRUMI: 1980 körül született hím, egy Jugoszláv állatkertből került Magyarországra. Egyike a legnagyobb maciszínészeknek, jelentős szerepet kapott a "Lutra, a vidra" című természetfilmben. Középbarna színű, kistestű, 180-200 kg súlyú. 1998-ban került a menhelyre, saját területét szigorúan őrzi.

PÉTER: Európai barnamedve, a veszprémi állatkertben született 1989-ben. Sötétbarna színű, 350 kg súlyú hím.

MÓNI1 és MÓNI2: Európai barnamedvék. A két testvért a Fehérkereszt Állatvédő liga helyezte el a menhelyen. A sötétbarna macik egyenként kb. 300 kg-osak.

BENCE: Erdélyi barnamedve, hím, sötétbarna színű, 1985-ben Románia területén született, bocsként került Magyarországra. Egy madárkereskedésben vállalt állást, mint házi kedvenc, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, 1998-ig, aktív művészéletet élt. 380 kg súlyú, nagyon barátságos, a látogatók nagy kedvence.

ROBI, KATA és MOCSOK: Testvérek, egy hím, két nőstény. Európai barnamedvék, a pécsi állatkertben születtek 1991-ben. 2000 nyarán kerültek a menhelyre. szinte össze vannak nőve. Robi nagytestű, a lányok középméretűek, sötétbarna színűek. Szívesen hízelegnek a látogatóknak.

ZSUZSIKA: Európai barnamedve, becsült születési ideje 1980. A vámosok kobozták el fiatal korában. Szalmasárga színű nőstény. Szintén a szépreményű maciszínészek táborába tartozik, egyetlen filmszerepét a "Csipkerózsika" című filmben játszotta, azóta a megszólítása művésznő. Mindössze 180-200 kg, kis termete miatt a látogatók bocsnak nézik, ezért nagy kedvenc.

CSILLAG: Erdélyi barnamedve, világos szalmasárga színű nőstény. A Fővárosi Állatkertben született 1986-ban, 1998-ban került a menhelyre. Nagytestű a nőstények között, súlya 250-300 kg. Agresszív, nagy figyelmet igényel.

PRÜCSI, TÓDOR és HUGI: Testvérek, 1991-ben Kósa József vásárolta meg, cumisüvegből etette, nevelte a lányokat. Világos szalmaszínűek, azóta is elválaszthatatlanok egymástól. 1998-ban kerültek a menhelyre, súlyuk 220-280 kg.

MILIKE alias MARY: Európai barnamedve, szalmasárga színű nőstény. Az Aggteleki Nemzeti Park területén fogták be, becsült születési ideje az 1980-as évek elejére tehető. 1996-ban a Jászberényi állatkertbe, 2000 novemberében a menhelyre került. Szelíd, barátságos maci, súlya 200-250 kg.

KICSI: Európai barnamedve, a pécsi állatkertben született 1993-ban. Világosbarna színű, kistestű, visszahúzódó, félénk nőstény. 2000 nyarán került a menhelyre, súlya 180-200 kg.

LUJZIKA: Kárpátaljai barnamedve. Középbarna színű nőstény, a színészmacik nagy generációjának tagja. A "Tündér Lala" című filmben szerepelt, ill. a látogatóknak produkálja magát. Kistestű, 160-180 kg. A Veszprémi Állatkertből 1998-ban került a menhelyre.

BERTA: Európai barnamedve, 1988-ban született a Fővárosi Állatkertben. A 300 kilós nőstény jól megtanult hízelegni, amit a menhely látogatóinak is mindig megmutat, nagy sikerrel.

ZAFÍR: Európai barnamedve. A Veszprémi Állatkertből került a menhelyre, érdekes foltos színű a bundája, 200 kg súlyú, kistermetű hím maci, de nagyon agresszív, nagy odafigyelést igényel.

MIMÓZA: Románia területén született 1979-ben. Világosbarna színű, 200-250 kg súlyú nőstény. 1985 és 1998 között a Fővárosi Állatkert lakója volt, majd a menhelyre került.

KISASSZONY: Románia területén született, világosbarna színű nőstény. A legnagyobb maciszínészek között tartják számon, mert a "Mit csinált, felség?" című filmben feledhetetlen alakításai voltak. A filmben lelőtték, amit élethűen el is játszott. Rendkívül kezes, 300-350 kilós mackó.

AVAR: Szintén Románia területén született, világos, foltos színű nőstény. Születését kb. 1985-re becsüljük, még nekünk sem mondja el az igazi dátumot, pedig nem kellene szégyellnie a korát. Súlya 180-200 kg.
Legújabb állataink:

MEL és LEJKA: Spanyolországból utaztak hozzánk, 2015. februárjától laknak itt. 2015. márciusban érkezett a fekete medve testvérpár, KODA és KENAI.

Gyere el és ismerkedj meg velük személyesen is, Veresegyházon, a Medveotthonban!


És akkor most: Lássuk a medvét!

A medvék emlősállatok, s ezen belül a ragadozók rendjébe tartoznak. A barnamedve a föld legnagyobb szárazföldi ragadozója. A medvék és a mosómedvék közös ősökből fejlődtek ki kb. 25 millió éve. Mindenevők, kevés kivétellel növényi táplálékot esznek. A medvék mára csaknem minden földrészt meghódítottak.

A medvék nagyon szívesen úsznak és fürdenek. Kutya módjára kapálóznak és meglehetősen nagy távokat tudnak megtenni a vízben. A barnamedvék fújtatva gázolnak át a folyókon és a tavakon, hogy halat fogjanak.

A medve karmai nagyon sokoldalú szerszámok. Nagyságuk és formájuk medvefajokként különbözik, de a karmok egyik fajnál sem kimereszthetőek. A barnamedvék karmai 12cm hosszúak is lehetnek. Előszeretettel keresnek úgy táplálékot, hogy odébb görgetik a köveket vagy fatörzseket és kiássák az alattuk lévő rovarokat, felkutatják a rágcsálókat, földi mókusokat.

Emellett a karmok megkönnyítik a medve kapaszkodását. A falakó medvék (maláj és pápaszemes) karmai rövidebbek, görbék és rendkívül erősek. Mászás során "mászóvasként" használja őket. Az ajakos medvéknek nagyon hosszú a karmuk, ezekkel nyitják fel a termeszek és hangyák száraz időben különösen kőkemény, földből készült építményeit. A jegesmedve karma rövid, erős, olyan, mint a nyárs, kitűnően segítik a medve biztonságos mozgását a sima jégen.

Táplálkozás

A nagymedvék mindenevő fogazattal rendelkeznek. A metszőfogak nagyon aprók, a szemfogak látványos méretűek. A lapos, több barázdával tagolt zápfogak hasonlítanak a valódi őrlőfogakhoz. Majdnem minden medve kedveli az édes ennivalókat, de különösen a mézet. Erős karmaikkal könnyen fel tudják nyitni a vadméhek fákon, vagy földön lévő fészkeit. Vastag, bozontos bundájuk védi meg őket a fullánkos fészeklakóktól. Nemcsak a mézet nyalják fel, hanem a lárvákat is, sőt a lépeket is felfalják, bár a viasz emészthetetlen számukra. A méhészek kaptárainak az észak-amerikai fekete medvék és a dél-európai barna medvék nem tudnak ellenállni.


Téli álom

Ősszel a medvék hozzákezdenek létfontosságú téli nyugvóhelyük kereséséhez. A maláj medvét és feltehetően a pápaszemes medvét kivéve minden medvefaj alszik téli álmot. A fekete, a barna, az örvös medvék és az óriás pandák ehhez barlangokat építenek a földbe, a jeges medvék a hóba vájják az odút. A fekete medvék a legleleményesebbek: fákon, vízelvezető csövekben, vagy a házak faverandái alatt is találnak megfelelő helyet.

Ellentétben a valódi téli álmot alvó állatokkal, a medvék számára a téli pihenő csupán egy-egy nem túlságosan mély álom. Az anyagcsere jelenségek 25%-al lesznek lassabbak, a testhőmérséklet 7-80C közé süllyed, a szívverés 40-50-ről 7-8-ra. A medve a tartalékolt zsírkészleteit fogyasztja. Izomzata valamelyest leépül, ám a leépülés termékei tavasszal ismét a csontépítésnél hasznosulnak, így a medve jó kondícióban hagyja el barlangját.


Párzás

Mivel csak az ismételt párzások váltják ki a nőstény medvékből a peteleválást, a medvék nagyon gyakran párosodnak. Ha bizonyos időszakon belül nem kerül sor rendszeres párzásra, a petét visszatartja a petefészek. Az érett petesejteket így partner hiányában sem tékozolja el a szervezet. A következő hormonciklusban létrejövő párosodás során a szervezet szabadjára engedi a petesejtet.

A kicsinyek párzás után 6-8 hónappal jönnek a világra. A megtermékenyített petesejt eleinte pihen és beágyazódása csak a téli barlangban kezdődik meg. Ha azonban a nőstény medve a nyár végén nem fogyasztott elég zsírt, nem lesz vemhes és a megtermékenyített petesejt ismét szabaddá válik. Így a nőstény megtakarítja az erőit fogyasztó szoptatási időt, és jobban átvészeli a telet. A megtermékenyített petesejt csak akkor ágyazódik be a méhbe, ha a medve elég vastag zsírpárnát növesztett magán.


Harc a túlélésért

A fiatal állatoknak sok az ellenségük (farkasok, prérifarkasok, hiúzok, óriáskígyók és cibetmacskák), csak minden második medvekölyök éli túl az első életévét. A tapasztalatlan anyák bocsaink gyakran még kisebb a túlélési esélyük. Különösen veszélyeztetettek az olyan fajok fiatal állatai, amelyek semennyi, vagy csak rövid téli álmot alszanak (pápaszemes- és maláj medvék, a pandák és néhány vidéken az ajakos medvék).

Medvebajok

A barna- és jegesmedvék az állatkertben ugyanúgy legalább 30-35 évig élnek, mint a természetben, ám a nőstények a szabad vad területeken a legtöbbször magasabb kort érnek el, mint a hímek. A kisebb fajok rövidebb életűek, a fekete medvék pl. 25 évig élnek. Az idősebb medvéket sokféle betegség kínozza, amelyek embereknél sem ismeretlenek: reuma, fogromlás, foghullás, vese- és epekövek. Az Alzheimer-kórhoz hasonló idegrendszeri betegség is előfordul náluk. A betegségektől azonban nem változik meg a viselkedésük.


Területek

A portyázási terület nagysága az élelemkínálattól és az ott élő többi medve számától is függ. Jegesmedvéknél 300.000 km2, barnamedvéknél 240- 1.000 km2, örvös- és ajakos medvéknél 4-27 km2. A hímek portyázási területe 2-4-szer nagyobb, mint a nőstényeké, hiszen ők többet esznek, s a párosodáshoz is hosszú utat kell megtenniük.
 
Tájékozódási képesség

A medvéknek kiváló a tájékozódó képességük, akár 270 km-es távolságból is visszatalálnak a hazájukba. Csak feltételezhetjük, hogyan orientálódnak. Talán a táj jegyeiből, a jegesmedvék pedig esetleg a csillagok, vagy a Nap állásából tájékozódnak. Ha egy medve már ismert vidékre ér, karmolt nyomai és szagjelölései segítik tovább.


A medvék korának meghatározása

A medve korának meghatározásához az elbódított állatnak kihúzzák egy kicsi, nélkülözhető fogát az alsó állkapcsából. A medvék fogai növekedésük során ugyan úgy évgyűrűket képeznek, mint a fák. Belsejük dentinből áll, koronájukat fogzománc, a gyökeret fogcement fedi. Hogy a fog mindig szilárdan és biztosan álljon az állkapocsban, a cementréteg a medve egész élete során folyamatosan növekszik. Ez télen lassabban zajlik, ebben az időszakban csak egy vékony, sötét réteg alakul ki a fog körül, tavasszal és nyáron azonban gyorsan növekszik és egy szélesebb, világos réteg keletkezik. A két vonal együtt egy év növekedési rétegét adja. Minél idősebb a medve, annál lassabban nő a cement, és annál kisebbek lesznek az évgyűrűk közötti távolságok.
 
Forrás: Medvék, Tessloff és Babilon Kiadó

Partnereink